A füstölés számomra mindig is két erővonallal fonódott össze. Az egyik a SZUVERENITÁS, a SZABADSÁG, hogy azt tehess, amit akarsz, másrészt pedig a TITKOKkal, a MISZTIKUMOKkal, a BEAVATOTTSÁGgal. Aki dohányzik, és úgy dohányzik: fennkölten, élvezettel, az tud valamit. Valamit az életről, az összetettségéről, a mélységeiről és magasságairól. Mostanában dohányzom, és SZÓRAKOZTAT. Élvezem és megnyugtat. Füst Milán szavai pedig valahogy igazolnak is abban, ahol most az életemben tartok.
CATHERINE DENEUVE
MARLON BRANDO
JOSEPH GORDON-LEVITT
BETTE DAVIS
MICHELLE PFEIFFER
HEDI SLIMANE FOTÓJA
KIRK DOUGLAS
ROMY SCHNEIDER
WILLIAM DAFOE
SIR MICHAEL CAINE
LAUREN BACALL
HELENA BONHAM CARTER
PASSZ
BETTE DAVIS
„Az embernek a narkotikumok iránt való nagy hajlandósága onnan is magyarázható, hogy: - szüksége volt egy olyan heves vágyakozásra, amelyet bármikor kielégíthet akkor is, amikor egyéb vágyai közül egyet sem elégíthetne ki. Nagyra nevelt tehát magában egy vágyat valami olyas „méreg” iránt, amely vagy felizgatja, s ezáltal átsegíti szenvedésein, vagyis lendületesebbé teszi: az embert kicsinység helyett az állatiasság nagyvonalú önzésébe lendíti vissza, s rábírja, hogy csakis arra figyeljen, ami jól esik s hogy ne kényszerítse magát a rosszra figyelnie... vagy pedig eltompítja érzékenységét és ezáltal hat reá kedvezően. Hogy pedig az ember ily anyagokat talált a maga számára, véleményem szerint, egyik legnagyobb szerencséje. S még akkor is szerencséjének tartom, ha valóban megrövidíti az életet s még akkor is, ha nem is okozna oly mérvű kielégülést, mint egyéb örömeink. Mit mondhatok még? A dohányzást remek, illúziót keltő szórakozásnak tartom.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése